Twitter használata az oktatásban

A Twitter egy mikroblog, ahol 140 karkater áll a rendelkezésünkre, hogy elmondjuk másoknak azt, amit szeretnénk. Gyakorlatilag ez egy SMS szövegének felel meg. A felgyorsuló világunk egyik érdekes lenyomata, ahol sokszor az az értékes, ami rövid.

Sokszor egy Twitter-szöveg fontos tartalmi elemének tekintik az úgynevezett hashtag-et (egy kettős kereszt után valami egyedi nevet adunk a beszélgetés témájának, ezzel kereshető lesz minden olyan szöveg, amelyben ezt megjelölték, erről szól; pl.: #twitterazoktatasban) és egy másik személy megjelölését (ezt egy kukac és a név beírásával tehetjük meg, pl.: @meppedagogus). Vannak, akik azt mondják, ezek nélkül már nem is igazi Twitter-bejegyzésről beszélünk.

Nem tudom, ti használtatok-e már Twittert, valamiért nálunk nem annyira divatos a dolog, pedig jó pár felhasználási módja lehetséges az oktatásban. Elsőre az jutott eszembe, hogy tanárként mindenképpen érdemes lenne egy tanári profilt létrehozni; ezt a diákjaink akkor is meg tudják tekinteni, hogyha nincsenek regisztrálva, mi pedig kirakhatjuk ide az aktuális házi feladatot, az óra témáját (hogy, aki lemaradt vagy nem volt ott az órán, utána tudjon nézni), érdekességeket a szaktárgyunkkal kapcsolatban.

Ugyanezt el tudom képzelni egy osztályfőnöki profillal is, ahová az osztályfőnök célzottan a saját osztályának kiteheti a közösséget érintő iskolai dolgokat, a kirándulás lehetséges helyeit, azt, hogy mikor kell befizetni az osztálypénzt, mikor van nyitva az iskolakönyvtár...

Egy másik ötlet, ami eszembe jutott, az a Twitteren való kommunikáció. Ehhez szükséges, hogy a diákok is regisztrálva legyenek. Minden nagyobb résztémának adhatnánk egy egyedi hashtag-et, például, hogyha a 12. osztálynak Kassák Lajost tanítom, akkor lehet #kassak2015 - ezzel el tudom különíteni a tavalyi és az idei posztokat. A diákok pedig kérdéseket tehetnek fel az órával, az anyaggal kapcsolatban, megállapításokat tehetnek, én pedig a tanári profilon keresztül reagálhatok rájuk.

Szorgalmazhatjuk egy közös  hashtag létrehozását egy projektcsoportban is; ha a diákoknak van Twitter profiljuk, itt tehetnek ki érdekességeket a projekt kapcsán, akár képeket, linkeket is küldhetnek a többieknek.

Az utolsó dolog, amit szeretnék megemlíteni, nem az én fejemből pattant ki, de mindenképpen érdemesnek tartom a megemlítésre: egy regény, vers, novella összefoglalása 140 karakterben. Nagyon érdekes és vicces példákat találni az interneten erre, az alábbiak a konyves.blog.hu oldalról származnak:

Kiskamaszok nem adják a játszóterüket. A csapat hősének áldozathozatalával végül győznek, mégis a kapitalista fejlődésé lesz az utolsó szó. (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

Müncz otthagyja egy árva csecsemő fölött Szent Péter esernyőjét. Csodák történnek, az örökséget rejtő ernyőnyél elég, de Gyuri azért elveszi Veronkát. (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője)

Bébé katonaiskolába megy. Medve megszökik. Schulze, csuklógyakorlat, sár és hó. Medve könyvet ír, Bébé olvas és ír, Szeredy az uszodában. (Ottlik Géza: Iskola a határon)

Akár Twitteren, akár papíron, mindenképpen érdekes feladatnak tartanám stílusgyakorlatként ezt a feladatot. Arra is lehetőséget ad, hogy átgondoljuk, melyek a lényegi pontok egy regényben, melyekbe kapaszkodhatunk bele a felidézésnél.

Az online tesztek és a szavazórendszer alkalmazása órán

Páros munkában készítettünk egy óratervet, melybe beleillesztettünk egy online tesztet és egy szavazást is. Az óránk során a Nyugatból tartanánk egy összefoglalást, a tesztet pedig az előzetes tudás felmérésére használnánk - természetesen a diákok erre nem kapnának jegyet, ez csak nekünk, tanároknak lenne fontos információ arról, mi az, amit már tudnak, megértettek a diákok, és mi az, amit kevésbé tudnak - erről az óra további részén természetesen még szót ejtenénk.

A szavazást az óra végére illesztettük be - arra gondoltunk, hogy a diákok szeretik, ha döntéssel rendelkeznek a "sorsukat" illetően. A témazáró előtt ők is dönthetnének arról, hogy az öt megadott feladattípus közül melyik ne legyen benne a dolgozatban. Ez nekünk, a tanároknak is fontos információ lehet, hiszen a diákok okkal nem szeretnek egy-egy feladattípust. Lehet, hogy fejleszteni kell a későbbiekben a feladattípus megoldásához kapcsolódó kompetenciáikat.

Az online teszteket és a szavazórendszereket még ezer és egy dologra lehet felhasználni, és ezek közül most csak egy lehetőséget villantottunk fel. Az alábbi linken meg tudjátok tekinteni, ha van hozzá kedvetek. :)

A romantika és a SMART

Készítettem egy újabb, saját digitális feladatot, és be is linkelem, hogy bárki megtekinthesse. A témája a romantika, és igyekeztem mindenféle variációt kihasználni benne, amire a SMART lehetőséget ad.

Az eleje leginkább ismeretközvetítésről szól, majd van benne egy kis feladat is - ebből is következtethetünk arra, a SMART programja nem csak arra jó, hogy feladatokat csináljunk vele, hanem használható interaktív ppt-ként is.

(Bátran letölthetitek, nem vírusos, csak a Google Drive nem jeleníti meg a SMART dokumentum kezdőképét.)

Dipity - idővonalak az interneten

Az idővonalakkal kapcsolatos online programok már előre is nagyon elnyerték a tetszésemet, mert szeretek kronológiában gondolkodni, és sok esetben a diákok logikáját is lehet ezzel fejleszteni. Hogyha online megvalósulásról van szó, már csak azért is jobb, mert bármikor belenyúlhatunk, szerkeszthetjük, és nem vagyunk a papír hosszához kötve.

Ami kevésbé nyerte el a tetszésemet a Dipity nevű online időszalag szerkesztő programban, hogy feltétlenül muszáj volt kötni egy-egy dátumot a pontokhoz. Ez azért is volt nehézkes, mert, ahogy a példámból is látszik, Az ember tragédiánál nem tudok pontos dátumot megadni a történeti színekhez. (Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok esetben nem is tudunk napra pontos dátumot történelmi eseményekről.)

Szerintem, hogyha a programból ezt a kötöttséget kivennék, tökéletes lenne - így azonban egy kicsit korlátol, kevesebb teret enged a fantáziának.

Ami viszont nagyon hasznos, hogy a program lehetőséget ad nekünk arra, hogy az egymást követő pontokat ne csak idővonalként, hanem listaként vagy kártyaként is nézhessük. Hogyha diákokkal osztanám meg ezt az idővonalat, akkor minden diák kiválaszthatná, neki melyik a logikusabb, az átláthatóbb, és úgy tanulhatna.

SMART - az interaktív táblák alfája és omegája

Az interaktív táblákon használatos SMART programmal már nem ez az első találkozásom. Már készítettem vele feladatot, és azt kell, hogy mondjam, egészen megbarátkoztunk egymással. Bár akkor a számítógépre letölthető programmal dolgoztam, nem pedig az Express (internetes) változattal. Utóbbiban, értelemszerűen kevesebb lehetőség van, viszont cserébe bárhonnan elérhető.

A program lehetőséget ad nekünk, hogy akár kezdők, akár haladók vagyunk, érdekes digitális feladatokat készítsünk el, melyeket a később be tudunk vinni az osztályba. A motiváció egyik kiemelkedő eszköze lehet az interaktív tábla. A SMART pedig nem más, mint az ilyen táblák használatához kifejlesztett szoftver.

Készíthetünk saját magunk is feladatot, de a beépített sablonok lehetőséget adnak arra, hogy kevesebb energia befektetésével de gyorsan, látványos feladatokat vihessünk be az osztályba.

A SMART nem csak arra jó, hogy hosszas munkával előre elkészített feladatokkal dolgozhassunk órán, hanem egyszerűen a digitális tábla felületeként is használható (az Express változat is leginkább erre való). Saját hospitálási tapasztalataim alapján mondhatom, hogy például matekórán rendkívül gördülékenyen működhet. A tanár felrajzolta a függvényt, ábrázolta a pontokat, és nem kellett azzal törődnie, hogy görbe lett a vonal, vagy elmosódott a kréta - a programban van ugyanis automatikus alakzatfelismerő is. Ugyanezt egy nyelvtan órán is el tudom képzelni: mondatelemzésnél nem kell azzal vesződni, felírjam a mondatot. Egyszerűen otthon előre elkészítem a fájlt, amiben már szerepel az a mondat, amivel az órán dolgozni szeretnék, ott pedig csak a megfelelő jelekkel kell aláhúzni a mondatrészeket. (Egyébként egy borzalmasan triviális előnye is van ennek: a tanárok kézírása nem minden esetben olvasható száz százalékosan, de a gépelt szöveget már mindenki el tudja olvasni.)

SMART programban egyáltalán nem nehéz feladatokat készíteni. Nyilván kell hozzá némi gyakorlat, de úgy gondolom, a diákok meghálálják azt, hogy számukra is érdekes eszközöket használunk az órán szemléltetés gyanánt.

(A bejegyzésben szereplő képek a saját feladataim képei.)

Egy felelet erejéig Karinthy nyomába eredünk! - Google Tour Builder használata

A Google Tour Builder felhasználási lehetőségein gondolkodva ötlött az eszembe, hogy egy virtuális kirándulást nem csak iskolai és osztályfőnöki kirándulások készítésére, előzetes egyeztetésére lehet használni, hanem irodalmi alakok nyomon követésére is. Rengeteg olyan író, költő van, akiknek a nyomát szépen lehet követni a térképen.

Én most Karinthy Frigyes életéről készítettem egy túrát, ám a túra célja nem az ismeretátadás (mert egyébként egy irodalomórán erre is fel lehet használni), hanem a felelésben való segítségnyújtás lett. A felelő ebből a túrából kiindulva, a kérdések segítségével tervezheti meg a felelését.

A program használata nagyrészt gördülékenyen ment - szóval mindenkinek ajánlom. Az egyedüli akadály az volt, hogy egy már meglévő helyszínt a későbbiekben nem tudtam kitörölni. Ezt nem is sikerült megoldanom, kénytelen voltam más rendeltetést találni neki.

A túra elrendezése egyébként gyerekjáték, nálam is inkább a szaktárgyi ismeretek összegyűjtése vette el a többi időt, nem pedig a technikai dolgok.

Digitális tananyagok az interneten

A következő bejegyzésben ugyanazon témát fogom megvizsgálni különböző digitális tananyagtárakban, ez a téma pedig nem más, mint Kosztolányi Dezső, azon belül is az ő prózája és leginkább az Esti Kornél.

Az első felület, amit megvizsgáltam, az a Sulinet honlapja volt. Itt tematikusan tagolva vannak a tantárgyak, majd ezek lebontva évfolyamokra, témakörökre. Ezeken belül pedig írásos anyagot találunk a témákról. Nagyon tetszett, főleg azért, mert röviden, tömören, a lényeget kiemelve fogalmaznak, tényleg csak az van benne, amit egy gimnazista diáknak tudni kell. Ezt leginkább otthoni tájékozódásra ajánlanám a diákoknak, akár házi feladat gyanánt, hiszen ellenőrzött információk találhatóak rajta. Így biztos, hogy aki itt keresgél, nem talál fals infókat. Másrészt viszont be lehetne vinni tanórára is, hogyha csoportmunkában kell információkat gyűjteni a diákoknak – ekkor viszont biztosítani kell mindenkinek a számítógép és internet-hozzáférést. (Az Esti Kornélról szóló részeket itt találjátok meg.)

A második felület, amin Kosztolányi után kutattam, az a zanza.tv weboldal volt. Itt videókat találhatunk a különböző tananyagokról, és akadt is egy külön, mely öt percben összefoglalja az Esti Kornél lényegét.

Azt kell, hogy mondjam, zseniális! Remekül van megszerkesztve a videó, nagyon jók az animációk, és nagyon kellemes a színész hangját hallgatni, aki elmondja nekünk a tudnivalókat. E mellett pedig lendületes, gyors – nincs benne állóvíz.

Ezt egyértelműen el tudom képzelni nem csak otthoni feladatként, hanem az órába beépítve is. Akár megtekinteni pár héttel az előtt, mielőtt az órán erről szó esne. Ezzel jelezni lehet a diákoknak, most már ideje elkezdeni az olvasást, egy ilyen videóval pedig remekül lehet motiválni őket arra, hogy szívesen olvassanak. Hiszen pont azokat a részeket emelik ki, amelyek rendkívül érdekesek. Másrészt viszont összefoglaláskor is el tudom képzelni a videót, hiszen akkor már a meglévő ismereteket remekül lehet összegezni velük. (A videót egyébként itt tudjátok megnézni.)

Végül pedig a harmadik felület, amit megnéztem, a videotanár.hu weboldal. Az előzőekhez hasonlóan van tantárgyakra és témakörökre felosztva, mindegyikhez egy-egy videó; erre nem is pocsékolnék több szót. Viszont itt, sajnos az Esti Kornélról nem találtam anyagot, ezért más Kosztolányival kapcsolatos anyagot vizsgáltam meg.

A videóban (melyet itt találtok meg) A kulcs című novellát elemzi egy tanárnő, leginkább ppt-diákkal a háttérben. Ez kevésbé volt érdekfeszítő, mint a zanza.tv videója. Túl vontatott volt, túl lassan beszélt, kifejezetten zavart, hogy a diára felírt dolgokat külön, szó szerint felolvasta. Ezt nem vinném be órára, viszont az ötlet maga nagyon jó, csak kicsit a mai igényekhez jobban alkalmazkodva kellene kivitelezni. Hogyha például nem csak a diákat, hanem a beszélő arcát is láthatnánk, lehet, hogy érdekesebb lenne.

Ezeket az oldalakat azonban érdemes szem előtt tartanunk, mert bármikor találhatunk kincseket, melyeket felhasználhatunk az oktatás során.

Szófelhő - avagy asszociáljunk!

A Tagul online szófelhő készítő alkalmazást már rég óta ismertem. Nem csak mutatós ábrákat lehet vele készíteni, hanem az oktatában is bátran alkalmazhatjuk - én leginkább az óra elején vagy a végén tudom elképzelni.

• az elején, hogyha egy új témáról kezdünk tanulni, és az előzetes ismereteket felhasználva próbálunk a szófelhőből asszociálni arra, miről fog szólni a következő óra vagy tematikus egység
• a végén, hogyha összefoglalásként használjuk a szófelhőt, és kulcsszavakat jelenítünk meg rajta, annak a mentén közösen át lehet beszélni az elhangzottakat az óra vagy egy tematikus egység végén, de akár egy témazáró előtt is
• el tudom még képzelni, akár, dolgozatban is, hozzá kapcsolódó feladatokkal, mely során a diákoknak a szófelhőből kiindulva kell felépíteniük az esszét (segítség is lehet, hiszen tartalmazza a kulcsszavakat, melyek mentén gondolkodniuk kell, de asszociációs alap is lehet, melyből a diákok azt emelik ki, ami nekik jobban tetszik)
• dolgozatokhoz hasonlóan egy szóbeli érettségi feladatban is el tudom képzelni, hiszen minden feladatnál mellékelni kell valamilyen ábrát/képet/idézetet - miért ne lehetne ez egy szófelhő?

A szófelhőmet Babits Mihály: Fekete ország című verséből készítettem el.

Akkor miért színes? - kérdezhetnétek joggal. Nem azért, mert nem tudtam kezelni a szófelhőkészítő programot :) A vers a Levelek Irisz koszorújából című kötetben található meg, Irisz pedig a szivárvány istennője volt.

A kötetben rengeteg utalás található a színekre, a sokszínűségre - ezt témáiban és a versek műfajában is virtuózan alkalmazza Babits. Az egyik szín pedig a fekete. Tehát a szófelhőm egyszerre igyekszik magát a verset és a kötetet is prezentálni - úgy gondolom, ezt például remekül lehetne alkalmazni egy iskolai felelés során.

Mindmap - mire jó, hol készítsd el?

Azt kell, hogy mondjam, a mindmap közel áll a szívemhez - én is gyakran használom, mint jegyzetelési módot (és az órán is én tartottam prezentációt az alkalmazhatóságáról és az online programokról).

A saját tapasztalatomból mondhatom, hogy például egy szóbeli tétel esetében, amit ezzel a módszerrel dolgom ki, sokkal gyorsabban és alaposabban megjegyzek dolgokat, meglátok összefüggéseket, és a szóbeli előadásom is gördülékenyebb.

Régóta kerestem egy hasznos online programot, amivel például kiosztmányokat is tudok készíteni az előadásaimhoz, és az órának köszönhetően rá is akadtam a MindMeister programjára - bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne készíteni mindmap-et.

Hogyan lehet alkalmazni a Google programokat egy órán?

Hát, például így: hogyha egy összefoglaló órát tervezek, és megosztom a csoportokkal a korszakok vázlatait, nekik pedig ki kell egészíteni azt. Itt nem csak a tankönyvi anyag és az előzetes ismeretek kerülhetnek elő, hanem az internetes keresést, ezzel kapcsolatban pedig a kritikai gondolkodást is gyakorolhatják vele. Mindemellett pedig javít a diákok együttműködési képességein:

(Az óraterv a képen is látható, de külön meg tudjátok nyitni a Google Drive felületen.)

Digitális kompetencia fejlesztése magyarórán

Mindenkinek a szaktárgyán belül a legkönnyebb elgondolkodnia azon, hogyan lehetne bevinni azt az órára digitális tananyagokon keresztül. A magyar irodalom és nyelvtan önmagában egy konzervatív tárgy; sokszor tapasztaltam már, hogy a magyartanárok hajlamosabbak távol tartani magukat a modern eszközöktől, és megmaradni a hagyománynál. Ezek a tanárok komolyan hisznek abban, a tudás csak könyvekből szerezhető és azon keresztül adható át.

Azonban a világ sokat változott az elmúlt időben. A mai generációknál már komoly motiváló eszköznek számít, hogyha valamit digitális platformon látnak - hiszen ők is ezt használják a legtöbbet.

Hogy egy kicsit megtörjem a hagyományt - már, ami a magyartanárokat illeti -, összegyűjtöttem néhány példát arra, hogyan lehetne bevinni az órára a digitális eszközöket, ezzel pedig a diákok digitális kompetenciáját fejleszteni.

A kép forrása: http://www.msoe.edu/community/academics/general-studies-department

- az otthoni szövegalkotási feladatnál szövegszerkesztővel elkészített munkát kérek

- digitális táblát használok az órán (feladatok, prezentációk...) - a példamutatásért a tanár részéről, illetve a diákok motiválása érdekében, hiszen ők is használhatják a táblát

- forráshasználatnál szót ejtek az internetes források felhasználhatóságáról, hivatkozásukról, ezzel fejlesztem a diákok kritikai gondolkodását is

- tanulói kiselőadásokhoz PPT-t vagy Prezit kérek (utóbbival pedig még a magyar startupokat is támogatom :) )

- a Google Drive szerkesztőfelületét közösen használjuk az érettségi tételek elkészítéséhez, csoportosan

- Madártávlatból - interaktív internetes program a finnugrisztika tanításához 

- interaktív internetes nyelvjárási térképeket hasznok

- fejlesztem a digitális szövegértést (digitális szövegek olvasása és értelmezése akár az órán, akár otthoni feladatként)

- interetextualitásnál (irodalomból) szót ejtek az internetes hiperhivatkozások rendszeréről

-  kreatív írásos feladatokat adok, például episztolából e-mailt írni (a stilisztika témakörén belül vagy a formális levélírásnál)

- digitális szövegalkotás gyakorlása

- közösségi oldalak használata: Facebbok oldal készítése írókról/költőkről; Twitter bejegyzésben egy regény/novella összefoglalása

- portfóliót készíthetnek a diákok az interneten az év fogalmazásaiból (akár tematikusan)

Beköszönök

Sziasztok!

Mivel ez egy szakmai blog, úgy döntöttem, kicsit csavarok egyet a bemutatkozáson. Ezt azért is teszem, mert már minden órán el kellett mondanom, hogy milyen alliteráló jelzők vannak a nevemmel (ez egy bemutatkozós játék, ahol a neved mellé egy jelzőt kell illeszteni, és az alapján jellemezni magadat), és lássuk be, a "Zsuzsi vagyok, egy zseniális zsivány" nem hangzik túl meggyőzően.

Szóval most beszéljen helyettem egy mutatós mindmap, ha már a blogom a digitális pedagógiai eszközökről fog szólni.

(A mindmap-et egyébként a MindMeister oldalon található alkalmazással készítettem el.)