Digitális történetmesélés

A digitális történetmesélés egy egészen egyedi módja a történetek átadásának. Általában E/1-ben hangzanak el, és egy élményt, történést mesélnek el képek, esetleg videók bejátszásával.

Készítettem én is egy videót a Windows Movie Maker alkalmazásával, mely kifejezetten a laikusoknak készült - ebből eredően nagyon egyszerű a használata -, a legtöbb számítógépen rajta van, de ha mégsem, akkor teljesen ingyenesen letölthető.

Az én videóm teljes mértékben nem felel meg ugyan ezeknek a kritériumoknak. Igyekeztem a szaktárgyamhoz szorosan kapcsolódó videót készíteni, és az eredeti irodalmi szöveggel dolgozni - így a szöveg nem E/1, hanem E/3-ű.

Az oktatásban el tudom képzelni hasonló feladatok megoldásánál, akár egy mű vagy egy szerzői életrajz elbeszélésénél. Továbbra kiadnám a diákoknak is házi feladat gyanánt, hogyha mondjuk egyik órára írniuk kellett egy E/1-es beszámolót, a következőre készítsenek erről egy videót, és ezen keresztül mutassák be a többieknek.

Úgy gondolom, így is sikerült elsajátítanom a Movie Maker használatának alapjait, illetve egy kicsit bepillanthattunk együtt a digitális történetmesélés mikéntjébe is.

Twitter használata az oktatásban

A Twitter egy mikroblog, ahol 140 karkater áll a rendelkezésünkre, hogy elmondjuk másoknak azt, amit szeretnénk. Gyakorlatilag ez egy SMS szövegének felel meg. A felgyorsuló világunk egyik érdekes lenyomata, ahol sokszor az az értékes, ami rövid.

Sokszor egy Twitter-szöveg fontos tartalmi elemének tekintik az úgynevezett hashtag-et (egy kettős kereszt után valami egyedi nevet adunk a beszélgetés témájának, ezzel kereshető lesz minden olyan szöveg, amelyben ezt megjelölték, erről szól; pl.: #twitterazoktatasban) és egy másik személy megjelölését (ezt egy kukac és a név beírásával tehetjük meg, pl.: @meppedagogus). Vannak, akik azt mondják, ezek nélkül már nem is igazi Twitter-bejegyzésről beszélünk.

Nem tudom, ti használtatok-e már Twittert, valamiért nálunk nem annyira divatos a dolog, pedig jó pár felhasználási módja lehetséges az oktatásban. Elsőre az jutott eszembe, hogy tanárként mindenképpen érdemes lenne egy tanári profilt létrehozni; ezt a diákjaink akkor is meg tudják tekinteni, hogyha nincsenek regisztrálva, mi pedig kirakhatjuk ide az aktuális házi feladatot, az óra témáját (hogy, aki lemaradt vagy nem volt ott az órán, utána tudjon nézni), érdekességeket a szaktárgyunkkal kapcsolatban.

Ugyanezt el tudom képzelni egy osztályfőnöki profillal is, ahová az osztályfőnök célzottan a saját osztályának kiteheti a közösséget érintő iskolai dolgokat, a kirándulás lehetséges helyeit, azt, hogy mikor kell befizetni az osztálypénzt, mikor van nyitva az iskolakönyvtár...

Egy másik ötlet, ami eszembe jutott, az a Twitteren való kommunikáció. Ehhez szükséges, hogy a diákok is regisztrálva legyenek. Minden nagyobb résztémának adhatnánk egy egyedi hashtag-et, például, hogyha a 12. osztálynak Kassák Lajost tanítom, akkor lehet #kassak2015 - ezzel el tudom különíteni a tavalyi és az idei posztokat. A diákok pedig kérdéseket tehetnek fel az órával, az anyaggal kapcsolatban, megállapításokat tehetnek, én pedig a tanári profilon keresztül reagálhatok rájuk.

Szorgalmazhatjuk egy közös  hashtag létrehozását egy projektcsoportban is; ha a diákoknak van Twitter profiljuk, itt tehetnek ki érdekességeket a projekt kapcsán, akár képeket, linkeket is küldhetnek a többieknek.

Az utolsó dolog, amit szeretnék megemlíteni, nem az én fejemből pattant ki, de mindenképpen érdemesnek tartom a megemlítésre: egy regény, vers, novella összefoglalása 140 karakterben. Nagyon érdekes és vicces példákat találni az interneten erre, az alábbiak a konyves.blog.hu oldalról származnak:

Kiskamaszok nem adják a játszóterüket. A csapat hősének áldozathozatalával végül győznek, mégis a kapitalista fejlődésé lesz az utolsó szó. (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

Müncz otthagyja egy árva csecsemő fölött Szent Péter esernyőjét. Csodák történnek, az örökséget rejtő ernyőnyél elég, de Gyuri azért elveszi Veronkát. (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője)

Bébé katonaiskolába megy. Medve megszökik. Schulze, csuklógyakorlat, sár és hó. Medve könyvet ír, Bébé olvas és ír, Szeredy az uszodában. (Ottlik Géza: Iskola a határon)

Akár Twitteren, akár papíron, mindenképpen érdekes feladatnak tartanám stílusgyakorlatként ezt a feladatot. Arra is lehetőséget ad, hogy átgondoljuk, melyek a lényegi pontok egy regényben, melyekbe kapaszkodhatunk bele a felidézésnél.

Prezi a fogalomtérképekről

Az órai kiselőadásomat a fogalomtérképkről tartottam meg, azok előnyéről, oktatásban és ezen belül a szaktárgyi órákon való felhasználhatóságukról.

A fogalomtérképek használata igen közel áll hozzám, általában ezzel a módszerrel szoktam jegyzeteket készíteni a szóbeli vizsga tételeimhez, kiselőadásaimhoz - olyan egységekhez, melyeket majd szabadon, többnyire papír nélkül kell visszaadnom, Ezt a térképet például én készítettem:

Sokkal könnyebb ezzel a módszerrel megjegyezni a lényegi pontokat, kiszűrni a lényeget, majd szóban nem úgy visszaadni a tartalmat, mintha könyvből olvasnám fel.

Már régóta kerestem egy olyan online programot, mellyel mások számára is készíthetek fogalomtérképet - hiszen nem mindenki tudja elolvasni a kézírásomat. :) A MindMeister-t találtam a legjobbnak, ezt bátran ajánlom is nektek. Ezzel könnyen lehet akár kiosztmányokat (handoutokat) is készíteni a diákoknak, de akár őket is biztathatjuk arra, készítsenek egy fogalomtérképet egy-egy résztéma összefoglalásából. Akár kooperatív projektmunkában is működhet a dolog, hiszen ezek az online programok, mint a MindMeister, megoszthatóak, több gépről egyszerre szerkeszthetőek, majd később le is menthetőek kép formájában - ezt a diákok is kioszthatják a többieknek.

Az előadásomhoz először használtam a Prezi prezentációkészítő honlapot, és nagyon tetszett. A használata egyszerű, mindenki számára könnyen elérhető, lehet akár sablonok alapján is dolgozni, de akár mi magunk is elkészíthetjük a prezentáció külalakját. Íme a saját Prezim, melyet igyekeztem úgy elkészíteni, hogy az külalakban is hasonlítson a fogalomtérképekhez:

http://prezi.com/0d3pbs8bquth/?utm_campaign=share&utm_medium=copy&rc=ex0share

Az előadásomat még a legelső órán tartottam meg, egyedül. Ez azért is volt egyedülálló állapot, mert mindenki más párban tartotta, és rajtam kívül senki más nem tartott az első órán előadást. A felkészüléssel nem voltak különösebb problémáim, ahogy az előadással sem. Kicsit talán az hátráltatott, hogy a tömbösített óra vége felé került rám a sor, a többiek pedig ekkor már nagyon kókadtak, fáradtak voltak, nehéz volt őket felrázni a kábulatból.

Ezen kívül azonban úgy gondolom, sikerült jól megoldanom a feladatomat, kapcsolódtam a szaktárgyamhoz, szót ejtettünk a többiekkel együtt más szaktárgyakról is, és arról, hogyan lehet a fogalomtérképeket alkalmazni az oktatásban.

Bátorítok mindenkit, tanárokat és diákokat is egyaránt, hogy használjanak fogalomtérképeket online és offline is, és használják a Prezit is, hiszen sokkal könnyebben megjegyezhetővé és esztétikusabbá teszi a tananyagot. :)

Az online tesztek és a szavazórendszer alkalmazása órán

Páros munkában készítettünk egy óratervet, melybe beleillesztettünk egy online tesztet és egy szavazást is. Az óránk során a Nyugatból tartanánk egy összefoglalást, a tesztet pedig az előzetes tudás felmérésére használnánk - természetesen a diákok erre nem kapnának jegyet, ez csak nekünk, tanároknak lenne fontos információ arról, mi az, amit már tudnak, megértettek a diákok, és mi az, amit kevésbé tudnak - erről az óra további részén természetesen még szót ejtenénk.

A szavazást az óra végére illesztettük be - arra gondoltunk, hogy a diákok szeretik, ha döntéssel rendelkeznek a "sorsukat" illetően. A témazáró előtt ők is dönthetnének arról, hogy az öt megadott feladattípus közül melyik ne legyen benne a dolgozatban. Ez nekünk, a tanároknak is fontos információ lehet, hiszen a diákok okkal nem szeretnek egy-egy feladattípust. Lehet, hogy fejleszteni kell a későbbiekben a feladattípus megoldásához kapcsolódó kompetenciáikat.

Az online teszteket és a szavazórendszereket még ezer és egy dologra lehet felhasználni, és ezek közül most csak egy lehetőséget villantottunk fel. Az alábbi linken meg tudjátok tekinteni, ha van hozzá kedvetek. :)

Online tesztek készítése - próbáljuk ki a Redmentát!

A Redmenta egy magyar fejlesztésű online tesztek készítésére alkalmas program, és az alábbi bejegyzésben ezzel fogunk egy kicsit közelebbről megismerkedni.

Az oldalon külön-külön hozhatjuk létre a feladatokat (választhatunk tesztet, igaz-hamist, kifejtős feladatot, rövid választ), melyeket egy feladatlap alatt készíthetünk el. Lehetőségünk van videókat, képeket is beszúrni a feladatokhoz, ezzel színesítve az amúgy unalmas dolgozatírást, teret adva a kreativitásnak.

A címkékkel, melyeket minden egyes feladat alá kell beírni, később könnyen kereshetővé válnak a feladatok, akármennyit is készítettünk már - így könnyebb megtalálni azokat, melyek a témába vágnak, és akár a már meglévő kérdésekből egy teljesen új feladatot generálni.

Arról a könnyebbségről nem is beszélve, hogy a program helyettünk javít (természetesen ez alól a kifejtős feladatok kivételek, azokat nekünk kell kijavítanunk).

Meg kell adnunk a kitöltési beállításokat (hogy a diákok mennyi idő alatt, milyen időintervallumban tölthetik ki a tesztet) és az értékelési beállításokat (mi dönthetjük el, hány százaléktól milyen érdemjegyet kapjanak a diákok) a kitöltéshez, és az után csak hátra kell dőlnünk, és várni az eredményeket.

A jövőben el tudom képzelni, hogy a témazáró dolgozatokat is így írják meg a diákok, azonban ma ez egy kicsit még science fiction. Házi feladatként el tudom képzelni, mondjuk egy témazáró előtt, vagy az előzetes ismeretek felmérésére, esetleg óra elején röpdolgozat írásához, hogyha az osztályban minden gyereknek biztosítva van számítógép, és valahogy a csalást is sikerül kiiktatnunk.

Azt viszont sajnálom, hogy nincs a tesztkészítőnek nyomtatható verziója is: pillanatok alatt össze tudnánk állítani a mutatós tesztet, és akár már másnap használhatnánk az osztályban. Bár azt már senki sem javítaná ki helyettünk :)

A másik, ami kicsit zavaró - bár csak tapasztalat kérdése, és ki lehet játszani, az a rövid válasznál az, hogy csak egy rögzített megoldást lehet megadni. Hogyha az a kérdés, melyik kódexben található az Ómagyar Mária-siralom, és én a Leuveni kódex választ adtam meg, akkor a Leuveni, leuveni, leuveni kódex megoldások már nem fogadhatóak el. Esetleg azt lehet itt csinálni, hogy kikapcsolom az automatikus javítást, és én magam javítom ki  a rövid válaszos kérdéseket.

Igazán csak ezeket hiányolom, minden más szuper!

Én is készítettem egy feladatlapot, melyet leginkább a témazáró előtti gyakorlásként tudok elképzelni. A téma - mint ahogy a fenti két illusztrációból már bizonyára észrevettétek - a nyelvtörténet.

Ezt ti is elérhetitek, ha a Redmenta oldalán a direkt címhez beírjátok: MEP nyelvtörténet.

Töltsétek ki nyugodtan, jó móka! :)

A romantika és a SMART

Készítettem egy újabb, saját digitális feladatot, és be is linkelem, hogy bárki megtekinthesse. A témája a romantika, és igyekeztem mindenféle variációt kihasználni benne, amire a SMART lehetőséget ad.

Az eleje leginkább ismeretközvetítésről szól, majd van benne egy kis feladat is - ebből is következtethetünk arra, a SMART programja nem csak arra jó, hogy feladatokat csináljunk vele, hanem használható interaktív ppt-ként is.

(Bátran letölthetitek, nem vírusos, csak a Google Drive nem jeleníti meg a SMART dokumentum kezdőképét.)

Dipity - idővonalak az interneten

Az idővonalakkal kapcsolatos online programok már előre is nagyon elnyerték a tetszésemet, mert szeretek kronológiában gondolkodni, és sok esetben a diákok logikáját is lehet ezzel fejleszteni. Hogyha online megvalósulásról van szó, már csak azért is jobb, mert bármikor belenyúlhatunk, szerkeszthetjük, és nem vagyunk a papír hosszához kötve.

Ami kevésbé nyerte el a tetszésemet a Dipity nevű online időszalag szerkesztő programban, hogy feltétlenül muszáj volt kötni egy-egy dátumot a pontokhoz. Ez azért is volt nehézkes, mert, ahogy a példámból is látszik, Az ember tragédiánál nem tudok pontos dátumot megadni a történeti színekhez. (Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok esetben nem is tudunk napra pontos dátumot történelmi eseményekről.)

Szerintem, hogyha a programból ezt a kötöttséget kivennék, tökéletes lenne - így azonban egy kicsit korlátol, kevesebb teret enged a fantáziának.

Ami viszont nagyon hasznos, hogy a program lehetőséget ad nekünk arra, hogy az egymást követő pontokat ne csak idővonalként, hanem listaként vagy kártyaként is nézhessük. Hogyha diákokkal osztanám meg ezt az idővonalat, akkor minden diák kiválaszthatná, neki melyik a logikusabb, az átláthatóbb, és úgy tanulhatna.