Dipity - idővonalak az interneten

Az idővonalakkal kapcsolatos online programok már előre is nagyon elnyerték a tetszésemet, mert szeretek kronológiában gondolkodni, és sok esetben a diákok logikáját is lehet ezzel fejleszteni. Hogyha online megvalósulásról van szó, már csak azért is jobb, mert bármikor belenyúlhatunk, szerkeszthetjük, és nem vagyunk a papír hosszához kötve.

Ami kevésbé nyerte el a tetszésemet a Dipity nevű online időszalag szerkesztő programban, hogy feltétlenül muszáj volt kötni egy-egy dátumot a pontokhoz. Ez azért is volt nehézkes, mert, ahogy a példámból is látszik, Az ember tragédiánál nem tudok pontos dátumot megadni a történeti színekhez. (Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok esetben nem is tudunk napra pontos dátumot történelmi eseményekről.)

Szerintem, hogyha a programból ezt a kötöttséget kivennék, tökéletes lenne - így azonban egy kicsit korlátol, kevesebb teret enged a fantáziának.

Ami viszont nagyon hasznos, hogy a program lehetőséget ad nekünk arra, hogy az egymást követő pontokat ne csak idővonalként, hanem listaként vagy kártyaként is nézhessük. Hogyha diákokkal osztanám meg ezt az idővonalat, akkor minden diák kiválaszthatná, neki melyik a logikusabb, az átláthatóbb, és úgy tanulhatna.

SMART - az interaktív táblák alfája és omegája

Az interaktív táblákon használatos SMART programmal már nem ez az első találkozásom. Már készítettem vele feladatot, és azt kell, hogy mondjam, egészen megbarátkoztunk egymással. Bár akkor a számítógépre letölthető programmal dolgoztam, nem pedig az Express (internetes) változattal. Utóbbiban, értelemszerűen kevesebb lehetőség van, viszont cserébe bárhonnan elérhető.

A program lehetőséget ad nekünk, hogy akár kezdők, akár haladók vagyunk, érdekes digitális feladatokat készítsünk el, melyeket a később be tudunk vinni az osztályba. A motiváció egyik kiemelkedő eszköze lehet az interaktív tábla. A SMART pedig nem más, mint az ilyen táblák használatához kifejlesztett szoftver.

Készíthetünk saját magunk is feladatot, de a beépített sablonok lehetőséget adnak arra, hogy kevesebb energia befektetésével de gyorsan, látványos feladatokat vihessünk be az osztályba.

A SMART nem csak arra jó, hogy hosszas munkával előre elkészített feladatokkal dolgozhassunk órán, hanem egyszerűen a digitális tábla felületeként is használható (az Express változat is leginkább erre való). Saját hospitálási tapasztalataim alapján mondhatom, hogy például matekórán rendkívül gördülékenyen működhet. A tanár felrajzolta a függvényt, ábrázolta a pontokat, és nem kellett azzal törődnie, hogy görbe lett a vonal, vagy elmosódott a kréta - a programban van ugyanis automatikus alakzatfelismerő is. Ugyanezt egy nyelvtan órán is el tudom képzelni: mondatelemzésnél nem kell azzal vesződni, felírjam a mondatot. Egyszerűen otthon előre elkészítem a fájlt, amiben már szerepel az a mondat, amivel az órán dolgozni szeretnék, ott pedig csak a megfelelő jelekkel kell aláhúzni a mondatrészeket. (Egyébként egy borzalmasan triviális előnye is van ennek: a tanárok kézírása nem minden esetben olvasható száz százalékosan, de a gépelt szöveget már mindenki el tudja olvasni.)

SMART programban egyáltalán nem nehéz feladatokat készíteni. Nyilván kell hozzá némi gyakorlat, de úgy gondolom, a diákok meghálálják azt, hogy számukra is érdekes eszközöket használunk az órán szemléltetés gyanánt.

(A bejegyzésben szereplő képek a saját feladataim képei.)

Egy felelet erejéig Karinthy nyomába eredünk! - Google Tour Builder használata

A Google Tour Builder felhasználási lehetőségein gondolkodva ötlött az eszembe, hogy egy virtuális kirándulást nem csak iskolai és osztályfőnöki kirándulások készítésére, előzetes egyeztetésére lehet használni, hanem irodalmi alakok nyomon követésére is. Rengeteg olyan író, költő van, akiknek a nyomát szépen lehet követni a térképen.

Én most Karinthy Frigyes életéről készítettem egy túrát, ám a túra célja nem az ismeretátadás (mert egyébként egy irodalomórán erre is fel lehet használni), hanem a felelésben való segítségnyújtás lett. A felelő ebből a túrából kiindulva, a kérdések segítségével tervezheti meg a felelését.

A program használata nagyrészt gördülékenyen ment - szóval mindenkinek ajánlom. Az egyedüli akadály az volt, hogy egy már meglévő helyszínt a későbbiekben nem tudtam kitörölni. Ezt nem is sikerült megoldanom, kénytelen voltam más rendeltetést találni neki.

A túra elrendezése egyébként gyerekjáték, nálam is inkább a szaktárgyi ismeretek összegyűjtése vette el a többi időt, nem pedig a technikai dolgok.

Digitális tananyagok az interneten

A következő bejegyzésben ugyanazon témát fogom megvizsgálni különböző digitális tananyagtárakban, ez a téma pedig nem más, mint Kosztolányi Dezső, azon belül is az ő prózája és leginkább az Esti Kornél.

Az első felület, amit megvizsgáltam, az a Sulinet honlapja volt. Itt tematikusan tagolva vannak a tantárgyak, majd ezek lebontva évfolyamokra, témakörökre. Ezeken belül pedig írásos anyagot találunk a témákról. Nagyon tetszett, főleg azért, mert röviden, tömören, a lényeget kiemelve fogalmaznak, tényleg csak az van benne, amit egy gimnazista diáknak tudni kell. Ezt leginkább otthoni tájékozódásra ajánlanám a diákoknak, akár házi feladat gyanánt, hiszen ellenőrzött információk találhatóak rajta. Így biztos, hogy aki itt keresgél, nem talál fals infókat. Másrészt viszont be lehetne vinni tanórára is, hogyha csoportmunkában kell információkat gyűjteni a diákoknak – ekkor viszont biztosítani kell mindenkinek a számítógép és internet-hozzáférést. (Az Esti Kornélról szóló részeket itt találjátok meg.)

A második felület, amin Kosztolányi után kutattam, az a zanza.tv weboldal volt. Itt videókat találhatunk a különböző tananyagokról, és akadt is egy külön, mely öt percben összefoglalja az Esti Kornél lényegét.

Azt kell, hogy mondjam, zseniális! Remekül van megszerkesztve a videó, nagyon jók az animációk, és nagyon kellemes a színész hangját hallgatni, aki elmondja nekünk a tudnivalókat. E mellett pedig lendületes, gyors – nincs benne állóvíz.

Ezt egyértelműen el tudom képzelni nem csak otthoni feladatként, hanem az órába beépítve is. Akár megtekinteni pár héttel az előtt, mielőtt az órán erről szó esne. Ezzel jelezni lehet a diákoknak, most már ideje elkezdeni az olvasást, egy ilyen videóval pedig remekül lehet motiválni őket arra, hogy szívesen olvassanak. Hiszen pont azokat a részeket emelik ki, amelyek rendkívül érdekesek. Másrészt viszont összefoglaláskor is el tudom képzelni a videót, hiszen akkor már a meglévő ismereteket remekül lehet összegezni velük. (A videót egyébként itt tudjátok megnézni.)

Végül pedig a harmadik felület, amit megnéztem, a videotanár.hu weboldal. Az előzőekhez hasonlóan van tantárgyakra és témakörökre felosztva, mindegyikhez egy-egy videó; erre nem is pocsékolnék több szót. Viszont itt, sajnos az Esti Kornélról nem találtam anyagot, ezért más Kosztolányival kapcsolatos anyagot vizsgáltam meg.

A videóban (melyet itt találtok meg) A kulcs című novellát elemzi egy tanárnő, leginkább ppt-diákkal a háttérben. Ez kevésbé volt érdekfeszítő, mint a zanza.tv videója. Túl vontatott volt, túl lassan beszélt, kifejezetten zavart, hogy a diára felírt dolgokat külön, szó szerint felolvasta. Ezt nem vinném be órára, viszont az ötlet maga nagyon jó, csak kicsit a mai igényekhez jobban alkalmazkodva kellene kivitelezni. Hogyha például nem csak a diákat, hanem a beszélő arcát is láthatnánk, lehet, hogy érdekesebb lenne.

Ezeket az oldalakat azonban érdemes szem előtt tartanunk, mert bármikor találhatunk kincseket, melyeket felhasználhatunk az oktatás során.

Quizlet - szókártyák online

Mivel az eddigi bejegyzéseimben nagyrészt irodalmi témájú példákat hoztam, úgy gondoltam, itt az ideje, hogy egy kicsit a nyelvészet, azon belül is a dialektológia felé evezzünk. Mivel az iskolában nem esik túl sok szó a nyelvjárásokról, pedig fontos lenne, ezért ehhez gondoltam ki egy játékos feladatot, melyet a Quizlet online szókártyás programmal készítettem el.

A szókártyák egyik részére nyelvjárási kifejezéseket írtam, a másikra pedig azt, mit jelölnek ezek a szavak. Segítségül hívtam hozzá Szinnyei József: Magyar tájszótárát.

Úgy gondolom, remekül lehet alkalmazni egy ilyen feladatot az osztályban. A diákok nem csak, hogy élvezni fogják, hogy új, eddig ismeretlen szavakat sajátíthatnak el, melyek a későbbiekben az irodalmi szövegekben előjöhetnek, de még a nyelvjárásokról is beszélhetünk az ilyen feladatokon keresztül. Az utóbbi időben ugyanis nincs túl magas presztízse a nyelvjárásnak, ezt pedig csak úgy lehet megszüntetni, ha az oktatásban is helye van az erről való dialógusoknak.

El tudnám még képzelni a Quizlet alkalmazását más témakörökben is: például irodalomból a költők/írók nevei és a művei között, a regényekben szereplő személyekkel való játék kapcsán, illetve nyelvtanból még egyéb szociolingvisztikai feladatnál, ahol arra játszunk rá, hogy egy jelenségnek különböző rétegekben más megnevezése van. De bárhol fel lehet használni, ahol az a lényeg, hogy párokat kell találni.

A program segít nekünk - lehet vele külön megtanulni a szavakat, lehet kiejtést is beilleszteni mellé (ez dialektológiában nagyon hasznos, ha találunk hozzá nyelvjáráson beszélő hanganyagokat), listában nézni a szópárokat, kártyánként, de még játszani is lehet a többiekkel. Ami külön plusz pont, hogy még tesztet is generál nekünk, amit online is lehet alkalmazni, de ki is tudja nyomtatni a pedagógus.

Nagyon hasznos, bár tény, hogy biztosítani kell hozzá minden gyereknek a saját számítógépet/tabletet, és az internet-hozzáférést.

(Az én kártyáimat itt találjátok meg.)

Szófelhő - avagy asszociáljunk!

A Tagul online szófelhő készítő alkalmazást már rég óta ismertem. Nem csak mutatós ábrákat lehet vele készíteni, hanem az oktatában is bátran alkalmazhatjuk - én leginkább az óra elején vagy a végén tudom elképzelni.

• az elején, hogyha egy új témáról kezdünk tanulni, és az előzetes ismereteket felhasználva próbálunk a szófelhőből asszociálni arra, miről fog szólni a következő óra vagy tematikus egység
• a végén, hogyha összefoglalásként használjuk a szófelhőt, és kulcsszavakat jelenítünk meg rajta, annak a mentén közösen át lehet beszélni az elhangzottakat az óra vagy egy tematikus egység végén, de akár egy témazáró előtt is
• el tudom még képzelni, akár, dolgozatban is, hozzá kapcsolódó feladatokkal, mely során a diákoknak a szófelhőből kiindulva kell felépíteniük az esszét (segítség is lehet, hiszen tartalmazza a kulcsszavakat, melyek mentén gondolkodniuk kell, de asszociációs alap is lehet, melyből a diákok azt emelik ki, ami nekik jobban tetszik)
• dolgozatokhoz hasonlóan egy szóbeli érettségi feladatban is el tudom képzelni, hiszen minden feladatnál mellékelni kell valamilyen ábrát/képet/idézetet - miért ne lehetne ez egy szófelhő?

A szófelhőmet Babits Mihály: Fekete ország című verséből készítettem el.

Akkor miért színes? - kérdezhetnétek joggal. Nem azért, mert nem tudtam kezelni a szófelhőkészítő programot :) A vers a Levelek Irisz koszorújából című kötetben található meg, Irisz pedig a szivárvány istennője volt.

A kötetben rengeteg utalás található a színekre, a sokszínűségre - ezt témáiban és a versek műfajában is virtuózan alkalmazza Babits. Az egyik szín pedig a fekete. Tehát a szófelhőm egyszerre igyekszik magát a verset és a kötetet is prezentálni - úgy gondolom, ezt például remekül lehetne alkalmazni egy iskolai felelés során.

Mindmap - mire jó, hol készítsd el?

Azt kell, hogy mondjam, a mindmap közel áll a szívemhez - én is gyakran használom, mint jegyzetelési módot (és az órán is én tartottam prezentációt az alkalmazhatóságáról és az online programokról).

A saját tapasztalatomból mondhatom, hogy például egy szóbeli tétel esetében, amit ezzel a módszerrel dolgom ki, sokkal gyorsabban és alaposabban megjegyzek dolgokat, meglátok összefüggéseket, és a szóbeli előadásom is gördülékenyebb.

Régóta kerestem egy hasznos online programot, amivel például kiosztmányokat is tudok készíteni az előadásaimhoz, és az órának köszönhetően rá is akadtam a MindMeister programjára - bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne készíteni mindmap-et.

Hogyan lehet alkalmazni a Google programokat egy órán?

Hát, például így: hogyha egy összefoglaló órát tervezek, és megosztom a csoportokkal a korszakok vázlatait, nekik pedig ki kell egészíteni azt. Itt nem csak a tankönyvi anyag és az előzetes ismeretek kerülhetnek elő, hanem az internetes keresést, ezzel kapcsolatban pedig a kritikai gondolkodást is gyakorolhatják vele. Mindemellett pedig javít a diákok együttműködési képességein:

(Az óraterv a képen is látható, de külön meg tudjátok nyitni a Google Drive felületen.)

Mire képes a Google? - interaktív prezentációszerkesztés

Az előző bejegyzésben már megemlítettem, mennyire jól lehet alkalmazni az oktatásban a Google Drive felületét. Ez a felület nem csak megtekintésre, hanem megosztásra is hivatott; lehet vele dokumentumot, táblázatot, prezentációt szerkeszteni közösen, miközben a felek, ha egyszerre vannak jelen, még kommunikálhatnak is egymással.

Ezt próbáltuk ki mi is az órán - tizenvalahány ember egyszerre szerkesztett egy felületet, egy prezentációban mindenki egy-egy diát. A szerkesztés nagyrészt gördülékenyen ment, viszont azt hozzá kell tenni, hogy nem volt teljesen életszerű a szituáció - ilyen sok ember egyszerre nem lesz a gépnél. Ennek a programnak pont az az előnye, hogy mindenki akkor foglalkozhat vele, amikor ráér, és mégis egy közösen elkészített munkáról van szó.

Az idő és a távolság tehát nem akadály :) Azt már mondanom sem kell, hogy ezt egy iskolai prezentációnál is el tudnám képzelni, ahol több diáknak kell egy témából, egyszerre előadnia.

(Bevágtam egy képet a saját diámról, de a lenti linken az összeset megtekinthetitek.)

Ide kattintva megtaláljátok az egész prezentációt.

Digitális kompetencia fejlesztése magyarórán

Mindenkinek a szaktárgyán belül a legkönnyebb elgondolkodnia azon, hogyan lehetne bevinni azt az órára digitális tananyagokon keresztül. A magyar irodalom és nyelvtan önmagában egy konzervatív tárgy; sokszor tapasztaltam már, hogy a magyartanárok hajlamosabbak távol tartani magukat a modern eszközöktől, és megmaradni a hagyománynál. Ezek a tanárok komolyan hisznek abban, a tudás csak könyvekből szerezhető és azon keresztül adható át.

Azonban a világ sokat változott az elmúlt időben. A mai generációknál már komoly motiváló eszköznek számít, hogyha valamit digitális platformon látnak - hiszen ők is ezt használják a legtöbbet.

Hogy egy kicsit megtörjem a hagyományt - már, ami a magyartanárokat illeti -, összegyűjtöttem néhány példát arra, hogyan lehetne bevinni az órára a digitális eszközöket, ezzel pedig a diákok digitális kompetenciáját fejleszteni.

A kép forrása: http://www.msoe.edu/community/academics/general-studies-department

- az otthoni szövegalkotási feladatnál szövegszerkesztővel elkészített munkát kérek

- digitális táblát használok az órán (feladatok, prezentációk...) - a példamutatásért a tanár részéről, illetve a diákok motiválása érdekében, hiszen ők is használhatják a táblát

- forráshasználatnál szót ejtek az internetes források felhasználhatóságáról, hivatkozásukról, ezzel fejlesztem a diákok kritikai gondolkodását is

- tanulói kiselőadásokhoz PPT-t vagy Prezit kérek (utóbbival pedig még a magyar startupokat is támogatom :) )

- a Google Drive szerkesztőfelületét közösen használjuk az érettségi tételek elkészítéséhez, csoportosan

- Madártávlatból - interaktív internetes program a finnugrisztika tanításához 

- interaktív internetes nyelvjárási térképeket hasznok

- fejlesztem a digitális szövegértést (digitális szövegek olvasása és értelmezése akár az órán, akár otthoni feladatként)

- interetextualitásnál (irodalomból) szót ejtek az internetes hiperhivatkozások rendszeréről

-  kreatív írásos feladatokat adok, például episztolából e-mailt írni (a stilisztika témakörén belül vagy a formális levélírásnál)

- digitális szövegalkotás gyakorlása

- közösségi oldalak használata: Facebbok oldal készítése írókról/költőkről; Twitter bejegyzésben egy regény/novella összefoglalása

- portfóliót készíthetnek a diákok az interneten az év fogalmazásaiból (akár tematikusan)

Beköszönök

Sziasztok!

Mivel ez egy szakmai blog, úgy döntöttem, kicsit csavarok egyet a bemutatkozáson. Ezt azért is teszem, mert már minden órán el kellett mondanom, hogy milyen alliteráló jelzők vannak a nevemmel (ez egy bemutatkozós játék, ahol a neved mellé egy jelzőt kell illeszteni, és az alapján jellemezni magadat), és lássuk be, a "Zsuzsi vagyok, egy zseniális zsivány" nem hangzik túl meggyőzően.

Szóval most beszéljen helyettem egy mutatós mindmap, ha már a blogom a digitális pedagógiai eszközökről fog szólni.

(A mindmap-et egyébként a MindMeister oldalon található alkalmazással készítettem el.)